MTK legendárium | 366. rész

Publikálva: 2025.02.24 Frissítve: 2025.02.21 MTK Budapest

Az MTK alapítása és alapítói. 1888-ban született a klub.

Szekrényessy sportpropagandájának jelentős része lett a zsidó fiatalság első, 1884-es sportklubalapítási igényének támogatásában, mely tevékenységéről a korabeli közvélemény is tisztában volt: „Szekrényessy Kálmán összegyűjtötte az ifjúságot és versenyeket rendezett részükre.”

Tehát 1884 nyarán, a budapesti gimnáziumok néhány diákjából alakult az első, zömmel zsidó fiatalokat tömörítő egylet, az úgynevezett Sportkedvelők Köre (SK). A lépés forradalmi, a szerveződés spontán, a tagok életkora (12-14 év) túl alacsony ahhoz, hogy bármely társadalmi visszhangot kelthetett volna. A lelkesedés azonban annál nagyobb. Az első versenyre még az adott év nyarán sort kerítettek. Az eseményt nem hirdették rivalgó harsonák, hasábos cikkek, ezzel szemben a tagok gyermeki hittel támasztottak létrát a meghódítandó egeknek. Nagyot álmodni csak tiszta szívvel lehet. És lássunk csodát, a Sportkedvelők Körének soraiban nem egy későbbi MTK alapítót találunk, kiknek 1888-ra nemcsak bajusza, de önbecsülése is megnő álmaik megvalósításához…

A Sportkedvelők Körével kezdetben nem foglalkozott senki. Ki veszi komolyan a gyermekeket a felnőttek társadalmában, oly tekintélyelvű társadalomban, hol bajusz nélkül nem férfi a férfi s a kisfiú eleinte szoknyát, majd később is rövidnadrágot hord. A Sportkedvelők Köre épp ily rövidnadrágos klubocska, néhány sületlen kamasz izgágasága. Sikereik növekedésével azonban már némi zavart okozott, diszharmonikussá vált, mint pattanás a „feudális” tekintély orrhegyén.

„A magyar sport-életben egy-két év óta a szebb jövőnek gyenge fénye kezd derengeni. A régi egyletek tétlenségével szemben a tanuló ifjúság mind több kedvet mutat a testgyakorlatok iránt. A fővárosban ma már több magántársaság alakult a középiskolák tanulóiból, sportversenyek rendezésére.”

A Nemzeti Torna Egylet (NTE) merev modorossága mind fojtogatóbbá kezdett válni, poroszos szelleme kísértett, mint a száműzetésre ítélt idő. Lovagkorra emlékeztető pozőrséggel maga volt a komikum, tagjai páncél helyett ugyan tornadresszt viseltek, kackiás bajuszuk tekervényeiben azonban még kajánul mosolyogtak a letűnt századok.

Új kor, új szellem dívott, a 19. század végének romantikát kerülő realista, naturalista levegője. Aki értette, s követte új utakra tért, mint az a néhány Nemzeti Torna Egyletből (NTE) kivált függetlenségre vágyó fiatal reformer.

1885-öt mutattak az olcsó vásári kalendáriumok, mikor a kis csoport létrehozta eklektikus sportelveket valló klubját a Budapesti Torna Club-ot (BTC), mely a Sportkedvelők Körével (SK) egyetemben az MTK születésére közvetlen hatást tett második klub volt. A harmadik elődklub az 1887-es alapítású, ugyancsak jelentős zsidó polgári elemeket is tömörítő ún. Budapesti Sport Club (BSC) lett, melynek – őszi alapítású klub lévén – nemcsak keresztelője, de elsiratója is lett a korai szeptemberi eső.

Szép reményeken és nagy terveken túl csak demokratikus tendenciájú sportelveit dicsérhetjük, érdemleges működést nem fémjelez neve, mint gyűjtőklub akként mégis betöltötte küldetését, miként felszívta magába a főváros egynémely kerületének sportolni kész szabadelvű polgárait, kik név szerint a következők: dr. Kenedi Géza tiszteletbeli elnök, Grauer Vilmos elnök, Stancsics Árpád és Ormay Árpád alelnökök, Band Lajos titkár, Ónody Marci és Rákossy Gyula jegyzők, Fleischl Károly pénztáros, Gebhardt Sándor és Clement Pál ellenőrök, Brünauer Ferenc háznagy, Dékány Lajos szertáros és dr. Glas Izidor kluborvos, vívótanár pedig az MTK első lépésinél Szekrényessy felkérésére oly sokat segédkező Fodor Károly lett...